Alapjaiban dőlhet meg egy klasszikus mítosz

2019.01.29. 16:33

Miközben a piaci aggodalmak egyik legfőbb forrása, hogy az amerikai vállalatok profitnövekedései drámaian lelassulnak, van olyan elemző, aki szerint ez – bármennyire hihetetlennek is tűnik – jó hír a részvénypiacok számára. A történelmi tapasztalatokból ugyanis az látszik, hogy éppen a jelenlegi környezet hajtja föl az árfolyamokat.

Bár ösztönösen könnyű lenne belátni, hogy a vállalati profitok erős növekedései emelik föl leginkább a részvényárfolyamokat, az elmúlt évszázad tapasztalatai mégsem ezt mutatják – írja Mark Hulbert, a MarketWatch elemzője.

A historikus adatok szerint ugyanis a részvénypiac tipikusan akkor teljesít a legjobban, amikor az egy részvényre eső profitok (EPS) növekedési rátája egyszámjegyű, vagy akár negatív. Ezzel szemben az elmúlt évszázad során az amerikai részvénypiac rendre küszködést mutatott, amikor a profitnövekedések rekord magas szintek közelében voltak – ilyen volt a tavalyi év is.

Fölösleges a túlzott aggodalom a vállalati profitok miatt?Forrás: AFP/Spencer Platt

Hulbert tehát éppen arra figyelmeztet, hogy bár a naiv befektetők hajlamosak lehetnek arra, hogy az erős profitnövekedést automatikusan lefordítsák magasabb árfolyamokra, ez az összefüggés hosszú távon nem állja meg a helyét. Jól látszik, hogy 1927 óta az S&P 500 részvényindex azokban a negyedévekben teljesített a legjobban, amikor az EPS 10-20 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezekben az időszakokban az S&P átlagos, évesített hozama 25 százalék volt. Ezzel szemben, amikor az éves alapú EPS-növekedés meghaladta a 20 százalékot, az S&P évesített átlagos emelkedése csupán 2,6 százalékos volt.

Jegybanki hatások

Mindez pedig Hulbert szerint segít megérteni azt is, miért gyengélkedett az amerikai részvénypiac 2018 jelentős részében, és miért teljesít most sokkal jobban ahhoz képest. A tavalyi negyedik negyedévben, amikor a legnagyobb eladási hullámot láthattuk, az éves alapú EPS-növekedés 30 százalék fölötti volt, míg a jelenlegi negyedévre előre jelzett növekedési ráta – éves alapon – mindössze 5 százalékos.

A kérdés az, minek tudható be ez az összefüggés, amely ösztönösen elég nehezen belátható. Hulbert szerint a háttérben jelentős részben az áll, hogy

a rendkívül erős profitnövekedési ütem nyomást helyez az amerikai jegybankra, és arra ösztönzi, hogy kamatot emeljen, vagyis szigorítson a monetáris politikáján. Ez pedig végső soron negatív hatással van a részvényárfolyamokra.

Az S&P 500 index teljesítménye idén és a tavalyi negyedik negyedévbenForrás: Investing.com

Ez a kapcsolat pedig elég jól belátható, ha megnézzük a tavalyi évet, illetve az idei év eddig eltelt időszakát.

A tavalyi negyedik negyedévben ugyanis a Fed egyértelműen ragaszkodott ahhoz, hogy 2019-ben relatíve agresszíven fogja emelni a kamatokat – a részvénypiac pedig szenvedett. Idén azonban a profitnövekedési ráták gyengélkednek, és a Fed már el is kezdett visszakozni a kemény szigorítástól – a részvénypiac pedig látványosan erősödik.

Hol a határ?

Van azonban egy határ, ameddig a Wall Street ünnepelni tudja a profitnövekedés csökkenését, illetve ameddig még pozitív hatást válthat ki a profitrecesszió. Ha ugyanis az éves alapú vállalati nyereségek 25 százalékot meghaladóan gyengülnek, akkor arra már a részvénypiac is erősen negatívan reagál. Ez azonban nem túl gyakori jelenség, tekintve hogy 1927 óta mindössze az összes negyedév 7 százalékában fordult elő ilyen. A maradék 93 százalékban viszont egyértelműen kimutatható a fordított arányosság a profitnövekedések és a részvénypiaci teljesítmény között.

Következésképpen Hulbert arra figyelmeztet, érdemes észben tartani a történelmi tapasztalatokat is, mielőtt valaki túlságosan bepánikolna a tavalyinál sokkal gyengébb vállalati eredményektől. Ezek ugyanis akár jót is jelenthetnek a részvényárfolyamok szempontjából.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK