Véget ért a megszorítások kora Európában?

2018.12.06. 21:00

Voltak olyan idők, amikor az európai kormányok semmilyen pénzügyi intézkedést nem tudtak anélkül kommunikálni, hogy ne beszéljenek megszorításról. Mára azonban ez a fogalom lényegében eltűnt az európai közbeszédből. Véget ért a megszorítások kora Európában? És ha igen, milyen jövő előtt áll a kontinens gazdasága?

Vajon kimondható, hogy véget értek a megszorítások Európában? És ha igen, akkor mit értek el a kiadáscsökkentések és az adóemelések a kontinensen – teszi föl a kérdést a CNBC elemzése.
Nem a szakértők, hanem a brit miniszterelnök, Theresa May jelentette be, hogy véget értek a megszorítások, amikor október elején a Konzervatív Párt éves kongresszusán fölszólalt. May hozzátette, egy évtizeddel a pénzügyi összeomlás után, az embereknek tudniuk kell, hogy a megszorító politikák véget értek.

A brit megszorítási program drámai vágásokat hozott az ország jóléti kiadásaiban és a közszolgáltatásokban, ráadásul komoly adóemelésekkel is járt. Mindezt annak érdekében hajtották végre, hogy a csökkentsék a szigetország költségvetési hiányát.

Szenvedés után élénkítés

Nagy-Britannia azonban nem az egyetlen európai ország, melyet súlyosan érintettek a válság utáni megszorító intézkedések. Leginkább olyan országok szenvedtek, mint Portugália, Spanyolország, Görögország és Olaszország. Ezek az gazdaságok nagy pofonokat kaptak az európai adósságválság idején, azonban most mindegyik kormány lazít a politikáján.

Portugáliában például a 2015-ben megválasztott kormány konkrétan azzal kampányolt, hogy véget vet a megszorításoknak. Az új vezetés beiktatása óta pedig minden évben emelkedett a minimálbér, és a tervek szerint jövőre átlépi a 600 eurós határt is. Összevetésképpen, 2014-ben ez az összeg még 485 euró volt.

Spanyolországban a legutóbbi költségvetési tervek szintén a minimálbér 22 százalékos emelését vetítik előre, ami a legnagyobb erősödés lenne az elmúlt 40 évben. Olaszországban ezzel egy időben a kormány még az EU-val is hajlandó szembeszállni annak érdekében, hogy növelje a közkiadásokat – ezzel beváltva a kampányban tett legnagyobb ígéretét.

Görögország kikerült a nagy nyomás alólForrás: AFP/Aris Messinis

Végül Görögországban a kormány augusztusig volt rákényszerítve arra, hogy életbe léptesse a hitelezők által megkövetelt intézkedéseket. Mára azonban a gazdaság kikerült a mentőprogramból, és Athén szeretné is jelezni, hogy a súlyos megszorítások kora véget ért – különösen, hogy jövőre választásokat tartanak Görögországban.

Bár az európai gazdasági növekedés látványosnak nem nevezhető, azonban az idei – éves alapú – második negyedéves 2,1 százalékos bővülés már azt mutatja, hogy a kontinens sokkal jobban fest, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ez pedig egyre jobban érződik a kormányok költekezésein is.

Ráléptünk a felívelés útjára, és a kormányzati kiadások ma egyre szilárdabb alapokon állnak – mondta Paul Donovan, a UBS Global Wealth Management vezető közgazdásza. Hozzátette, a jelenlegi állapot nem biztos, hogy a megszorító intézkedések eredménye, azonban

a jelenlegi növekedés egyértelműen mutatja, hogy a kormányok már nincsenek súlyos pénzügyi nyomás alatt. Ez részben egy természetes ciklikus alakulásnak köszönhető, de akkor is kijelenthető, hogy a megszorítások lényegében kifutottak.

Költségvetési fétis

Hagyományosan egyetlen olyan ország van Európában, amely nagy erővel és rendkívül következetesen áll ki a „felelőtlen" költekezések ellen és a megszorítások mellett: Németország. A CNBC elemzése rámutat, hogy Angela Merkel német kancellár már nem fogja tudni lerázni magáról, hogy ő az európai megszorító intézkedések legnagyobb támogatója. Ez pedig sokaknak igencsak szemet szúrt eddig is, olyannyira, hogy még Emmanuel Macron francia elnök is azzal vádolta Németországot, hogy egy „költségvetési fétis" vezérli a politikáját.

Wolfgang Schauble volt a megszorítások egyik legnagyobb pártolójaForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Macron azonban messze nem az egyetlen politikus vagy szakember, aki kiállt a németek által propagált megszorítások ellen. Még olyan elemzések is születtek, melyek arra utaltak, hogy a németek által fölhalmozott többletek belülről mérgezik az eurózónát, és Berlinnek sokkal többet kellene költenie például a hazai infrastruktúrára. Az ország vezetése azonban rendkívül büszke a fölhalmozott többletekre, vagyis

belátható időn belül egyelőre nem várható érdemi változás a német politika irányában. Ha azonban ez megtörténne, az alapvető és nagyon komoly változásokat jelenthetne egész Európa számára.

Mi több, a német vezetés a németek egy jelentős részét is meggyőzte arról, hogy például a dél-európai országoknak igenis szükségük van kemény visszafogásokra, és Merkel korábbi pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble rendszeresen jelezte Athén felé, hogy a görög kormány ne is próbáljon mást hibáztatni a pénzügyi problémái miatt. A teljesség kedvéért azt is meg kell jegyezni, hogy a korábbi alkancellár, Sigmar Gabriel, azonban úgy nyilatkozott, a megszorítások az összeomlás szélére taszították az Európai Uniót.

Az utolsó bástya?

A német vezetés ereje azonban az elmúlt időszakban megroppant, és már véget értek azok az idők, amikor Merkel és kormánya lényegében bárkit rendre utasíthatott az eurózónában, rákényszerítve az országokra a megszorító intézkedéseket.

Az Európai Bizottság próbálja képviselni a szigort - kétes eredményekkelForrás: AFP/Emmanuel Dunand

Manapság – mondja a CNBC elemzése – egyetlen olyan szervezet van a kontinensen, amely a fiskális szigor utolsó bástyájának számít: az Európai Bizottság. A Bizottságnak ugyanis megvan a hatalma ahhoz, hogy „megbüntesse" azokat az euróövezeti tagállamokat, melyek megszegik a költségvetési előírásokat, illetve nem hajlandók folyamatosan csökkenteni az adósságaikat.

Noha a hivatalos adósságplafon a GDP 60 százaléka lenne, a valóság ettől nagyon eltérő képet mutat. Számos vezető európai gazdaság ugyanis messze átlépi ezt a határt – olyannyira, hogy még Németországban is a GDP 61,5 százaléka volt az adósság az idei második negyedévben. Franciaországban ez arány 99,1, míg Olaszországban 133,1 százalék.

Merre tovább?

Lehet, hogy a megszorítások kora végre véget ért Európában, de a kockázatok még nem múltak el, és a talpra állás sem nevezhető igazán rózsásnak. Erre jó példa Görögország, amely bár kiszabadult a hitelezők nyomása alól,

az adóssága még mindig a GDP 179,7 százaléka, amellyel az ország a világ második legnagyobb hitelállományával bír Japán után.

Ez pedig arra utal, hogy a válságok által sújtott európai országok nem tudtak visszatérni az összeomlások előtti állapotokhoz. Az adósságok mellett pedig ez a társadalmakat is súlyosan érinti, amit jól jeleznek azok a tömegek, akik elveszítették az állásukat, illetve a szegényebb rétegek, akiknek a bérei csupán nagyon lassan emelkednek – mondta Florian Hense, a Berenberg közgazdásza.

Emellett a közgazdászok és a befektetők két alapvető probléma miatt aggódnak az eurózóna kapcsán. Az egyik a magas adósságállomány, a másik pedig a közös költségvetési politika hiánya. Többek szerint az övezet válaszút előtt áll, és el kell döntenie, hogy akarja-e szorosabbra fűzni a költségvetési politikáját. Ez azért fontos probléma, mert bár van közös fizetőeszköz, a közös költségvetési irány hiánya végső soron azt eredményezi, hogy a politikai és a gazdasági egyensúlytalanságok következtében rendkívül erős érdekellentétek állnak elő egyes blokkok között. Így lesz az, hogy Franciaország és Németország például egészen más helyzetben van – sokszor egészen más érdekekkel –, mint például Görögország.

Megint egyre nagyobb teher az európai adósságállomány?Forrás: AFP/Philippe Desmazes

A másik nagy probléma az egyre növekvő adósságállomány a régióban. A legtöbb európai gazdaság ugyanis igyekszik feltornászni a kiadásait, és ezzel a költségvetési egyensúlytalanságot is, erősen építve az alacsony kamatkörnyezetre és az Európai Központi Bank élénkítő politikájára. Az euróövezeti országok több mint ezer milliárd eurót spóroltak a kamatköltségeken az eurójegybank élénkítése miatt, azonban ezt az összeget mind el is költötték – tette hozzá Daniel Lacalle, a Tressis Gestion vezető közgazdásza.

A megszorítások tehát már néhány éve véget értek, és most azt látjuk, hogy majdnem mindegyik euróövezeti tagállam költése meghaladja a 2007-es (válság előtti) szintet. Ha tehát még tovább emelkednek a kiadások, akkor elkezdhetnek nőni az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a térség egy újabb adósságválság felé menetel – figyelmeztetett az elemző.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK