2020-tól jöhet az igazi jegybanki fordulat

2018.10.22. 11:00

A várakozások szerint 2020 januárja lesz az a pont, amikor az Európai Központi Bank irányadó kamata (betéti kamat) eléri a nulla százalékot, majd nyolc hónapra rá már átléphet az egyértelműen pozitív tartományba. Az első kamatemelés 2019 szeptemberére várható.

Az Európai Központi Bank (EKB) igazi nagy kamatpolitikai fordulata 2020 januárjában jöhet, amikor az EKB lezárja a negatív kamatok időszakát. Majd nyolc hónappal később a nullás szintről is elléphet, vagyis onnantól már pozitív betéti kamatokkal futhat az eurójegybank – derül ki a Bloomberg felméréséből.

Az első kamatemelés – bár még a negatív tartományban – már jövő szeptemberben várható,

majd 2020 végéig a kamatszint (plusz) 0,25 százalékig emelkedhet a jelenlegi mínusz 0,4 százalékról. Az EKB legközelebb október 25-én tart kamatdöntő ülést, de az elemzők egyöntetű várakozása szerint ekkor még nem kell semmilyen érdemi változtatásra készülni.

Megindult a szigorítás

Az eurójegybank döntéshozói egyébként komoly lépést tettek ebben a hónapban az élénkítő monetáris politika leépítésében, amikor 15 milliárd euróra csökkentették a havi eszközvásárlási program mértékét. A teljes eszközállomány az év végére 2600 milliárd eurós szinten érheti el a felső korlátot, és egyre inkább a kamatok kerülnek majd a figyelem középpontjába.

Ezzel pedig újfajta találgatások is elkezdtek napvilágot látni. Eddig ugyanis az elemzők és az EKB kommunikációja is arra fókuszált, hogy mikorra várható az első kamatemelés. Ahogy azonban egyre közelebb kerülünk 2019 nyarához, a kérdés fokozatosan arra irányul majd, az eurójegybank milyen ütemben fog szigorítani a kamatokon. A felmérés szerint jelenleg a legsúlyosabb kockázati potenciált egy esetleges olasz válságban, illetve a globális kereskedelemben látják a szakértők.

Már jövőre elkezdődhetnek a kamatemelések az eurózónábanForrás: 123rf.com

Az olasz kockázatokkal pedig az a legnagyobb probléma, hogy egyelőre nem világos, az Európai Központi Bank miként léphet közbe, ha valóban beüt a baj. Ha ugyanis az olasz költségvetés ténylegesen válsághoz vezetne, akkor az EKB-nak arra nincs lehetősége, hogy egy konkrét kormány segítségére siessen – mondja Azad Zangana, a Schroder Investment Management londoni közgazdásza.

Óvatos lépések

Az elemzők emellett a kereskedelmi konfliktusoktól is félnek. Noha az eurózóna közvetlenül nem érintett az USA és Kína között fennálló vámháborúban, az összecsapás végső soron a globális ellátási lánc egészét fenyegeti. Ráadásul, ha Kína gazdasági növekedése, és ezzel a világ második legnagyobb gazdaságának kereslete jelentősen szűkül, annak egész világgazdaságra nézve negatív következményei lehetnek.

Az EKB azonban maga is érzékeli a kockázatokat, tehát nem véletlen, hogy hangsúlyozták, nem fognak kivezetni minden olyan eszközt, amelyet a válság után életbe léptettek. Az egyik instrumentum, amely várhatóan maradni fog, a hosszú távú refinanszírozási projekt, amely jelenleg legalább 2020-ig támogatja hitelekkel régió bankrendszerét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK