Nagy változások jöhetnek az elitklubban

2014.09.02. 13:07

Számításaink szerint bekerülhetnek a BUX-indexbe az Enefi és a Zwack részvényei (előbbieket korábban E-Star néven ismerhették a hazai tőzsdézők). A lehetséges indextagság pedig újra felpezsdítheti ezeknek a papíroknak a piacát, ami akár az árfolyamuk emelkedésében ölthet testet. A Danubius és a PannErgy indextagsága viszont veszélybe kerülhet, mivel elhasalhattak a mostani felülvizsgálat során. 

Szeptember elején tartja szokásos, félévente esedékes BUX kosár felülvizsgálatát a Budapesti Értéktőzsde, melynek során eldől, mely részvények maradhatnak az indexben, és esetleg mely társaságok papírjai nyerhetnek felvételt a benchmarkba. A legutóbbi, márciusi felülvizsgálat után két papírral bővült a BUX kosara, mivel a Business Telecom és a TVK is bekerült az indexbe.

A BUX indexben így 14 papír szerepelt augusztus végén, ami megfelel a BÉT előírásának, mivel a szabályzat szerint minimum 12 részvénynek kell helyet foglalni a kosárban.

Forrás: BÉT, Investor.hu

A Budapesti Értéktőzsdén 2012 végén könnyítettek a bekerülés szabályain mivel az utóbbi időszakokban egyre kevesebb részvény tudta maradéktalanul teljesíteni a tőzsde által támasztott kritériumokat. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, melyek lehetnek azok a hazai kispapírok, melyek szeptembertől bekerülhetnek a BUX-indexbe. Illetve azt is érdemes megvizsgálni, mely részvények indextagsága forog veszélyben.

Korábban a Budapesti Értéktőzsde határozata alapján hét feltételből ötnek kellett megfelelni, hogy egy részvénysorozat bekerülhessen a hazai benchmarkba. A módosított szabályok szerint viszont most az alábbi öt feltételből elég háromnak:

1. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat esetén a forgalmas napok (amely napokon a részvénysorozatra történt üzletkötés) száma a maximális tőzsdenapoknak (amikor a részvény a tőzsdén foroghatott) minimum 95 százaléka.

2. A felülvizsgálati napot megelőző utolsó nyilvánosságra hozott pénzügyi kimutatásban szereplő saját vagyon a tőzsdére bevezetett részvények teljes saját vagyonának legalább fél százaléka.

3. Az adott részvénysorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja (közkézhányaddal korrigált kapitalizáció = bevezetett mennyiség * záróár felülvizsgálati napon * közkézhányad) meghaladja az 5 milliárd Ft-t, vagy a teljes, tőzsdére bevezetett (közkézhányaddal korrigált) részvénymennyiség kapitalizációjának minimum 0,5 százalékát.

4. Az utolsó félévben az adott részvénysorozatra kötött üzletek száma (db) eléri az 5000-et, vagy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 20 között szerepel.

5. Az utolsó félévben az adott részvénysorozat árfolyamértéken vett forgalma minimum 5 milliárd Ft, vagy a részvénysorozatok árfolyamértéken vett forgalom alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában az adott részvénysorozat az első 15 között szerepel.

Most az alábbi 20 vállalatra vizsgáljuk meg a kritériumoknak való megfelelést 2014. március 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszak adatai alapján: Állami Biztonsági Nyomda, Appeninn, Business Telecom, CIG Pannónia, PannErgy, Rába, TVK, Zwack, Synergon, Estmédia, Danubius, Masterplast, Graphisoft Park, Opimus, Elmű, Émász, Enefi (régi E-Star), NordTelecom, Plotinus, Pannon-Flax. A hazai nagy és közepes papírok esetében feltételezzük, hogy automatikusan átmennek a rostán.

A BÉT szabályzata szerint azok az indextagok, melyek két egymást követő felülvizsgálaton során elhasalnak, kikerülnek a BUX-indexből. Mivel a márciusi vizsga során minden indextag sikeresen vizsgázott, így az indexből való kikerülés most egyik komponenst sem fenyegeti.

Nézzük a versenyzőket!

1. Az első feltétel azt vizsgálja, hogy az elmúlt félév 124 kereskedési napjának minimum 95 százalékán, tehát 118 nap történt-e üzletkötés az adott részvénysorozatra. Ennek a feltételnek a vizsgált 20 társaságból 10-nek sikerült megfelelnie: A TVK, az Enefi, az ANY Biztonsági Nyomda, a Rába, az Estmédia, az Appeninn, a Business Telecom, a CIG Pannónia, a PannErgy és a Synergon is teljesíti a feltételt.

Forrás: BÉT, Investor.hu

2. Ennek a feltételnek a vizsgálatánál az egyes vállalatok legutóbb közzétett pénzügyi jelentéseiben szereplő saját tőke értékeket vettük alapul, amit a piac teljes, közel 5100 ezer milliárd forint értékű saját tőkéjéhez viszonyítottunk.

Jól látható, hogy csak az Elműnek, az Émásznak, a Danubiusnak és a TVK-nak a saját tőkéje haladja meg a tőzsdére bevezetett részvények teljes saját vagyonának a fél százalékát. A többi vállalat meglehetősen messze található a fél százalékos küszöbtől.

Forrás: BÉT, Investor.hu

3. Mivel a teljes, tőzsdére bevezetett (közkézhányaddal korrigált) részvénymennyiség kapitalizációjának a fél százaléka nagyjából 10 milliárd forint, így ennél a feltételnél csak azt vizsgáljuk, hogy az adott részvénysorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja meghaladja-e az 5 milliárd forintot.

Az öt milliárd forintos limitet csupán hat vállalat, a CIG Pannónia, a Graphisoft Park, a Danubius, az ANY Biztonsági Nyomda, a TVK és a Zwack teljesíti. 

Forrás: BÉT, Investor.hu

4. A negyedik feltételben megfogalmazott két lehetőségből az elsőnek az eredménye látható az alábbi diagrammon. Jól látható, hogy csupán 4 vállalat, a Business Telecom, a Synergon, a PannErgy és a CIG Pannónia felel meg annak a kritériumnak, hogy az utolsó félévben a részvényeire kötött üzletek száma eléri az ötezret.

Ennél a kritériumnál nagy segítségére van a vizsgált társaságoknak a BÉT határozatának könnyítése, mely úgy szól, hogy amelyik részvénysorozat nem megy át ezen a rostán, lehetősége van csak annak megfelelni, hogy a részvénysorozatok üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorában szerepeljen az első húszban.

Forrás: BÉT, Investor.hu

Itt azt feltételezzük, hogy kötésszám alapján a vizsgált 20 vállalaton kívül az alábbi öt szerepel még a rangsor elején: MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter, FHB. Ezen számításaink alapján a maradék 11 helyre a vizsgált társaságok közül az Enefi, az Estmédia, az Appeninn, a Rába, az ANY Biztonsági Nyomda, a Pannon-Flax, a TVK, a Zwack, az Émász, a GsPark és az Opimus is be tud kerülni.

5. Az utolsó kritérium esetében meglehetősen szomorú a helyzet, mivel az öt milliárd forintos forgalomra vonatkozó limitnek egyik társaság sem tud megfelelni. Az első helyezett Business Telecom is csak 3,26 milliárd forintos forgalmat tud felmutatni, néhány társaságnak gyakorlatilag esélye sincs megfelelni a feltételnek.

Forrás: BÉT, Investor.hu

Azonban a BÉT könnyítése itt is nagy segítségül szolgál a vizsgált vállalatoknak. A határozat ugyanis megengedi, hogy amelyik részvénysorozat nem tudja teljesíteni a feltételt, az üzletszám alapján csökkenő sorrendbe állított rangsorban szerepeljen az első tizenötben.

Ezután mindjárt más a helyzet, ugyanis a feltételezésünk szerint az első öt helyet elfoglaló MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter és FHB után a maradék tíz helyre a vizsgált társaságok fele be tud kerülni. Egyedül a NordTelecom, a Masterplast, a Plotinus, az Estmédia, a Pannon-Flax, az Elmű, a Danubius, a GsPark, az Émász és az Opimus marad ki az első 15 társaság rangsorából. Így rajtuk kívül a többiek teljesítik ezt a feltételt.

Veszélyben a Danubius, bekerülhet az Enefi és a Zwack

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az eredményeket a könnyebb átláthatóság kedvéért, melyben azt tüntettük fel, hogy a vizsgált vállalatok megfelelnek-e az egyes kritériumoknak, és ha igen, összesen mennyit teljesítenek belőlük.

Ezek alapján legalább három kritériumnak az alábbi vállalatok felelnek meg: ANY Biztonsági Nyomda, Appeninn, Business Telecom, CIG Pannónia, Enefi, Rába, Synergon, TVK, Zwack. Így a BUX-index jelenlegi tagjai közül a Danubius és a PannErgy kivételével mindegyik papír sikeresen vizsgázott, amivel nem került veszélybe a klubtagságuk.

A Danubius és a PannErgy azonban elhasalhat felülvizsgálaton, és ha a következő vizsgát is sikertelenül veszi márciusban, akkor kikerülhet a BUX-indexből.

A nem-indextagok közül az Enefi és a Zwack sikeresen teljesített három feltételt, így jó eséllyel bekerülhetnek a BUX-kosárba. Érdekesség, hogy az utóbbi két felülvizsgálat során jól szereplő Opimus most csupán egyetlen feltételnek tud megfelelni.

Forrás: BÉT, Investor.hu

Miért előnyös bekerülni a BUX kosarába?

Az indexbe való bekerülés óriási lökést adhatna a most felsorolt BUX index esélyeseknek, hiszen ezek között jelenleg sok papír szinte teljesen kiesik a nagyobb szereplők látómezőjéből. A fokozottabb figyelem mellett a papírok piacára az indexkövető alapok felől akár közvetlen kereslet is érkezhetne, ami szintén sokat tudna lendíteni azok megítélésén és árfolyamán is egyben.

Azonban nem feltétlenül ölt testet a BUX tagság az indexkövető alapok tényleges vásárlásában, hiszen azoknak lehetőségük van +/-5 százalékkal eltérni a benchmarkként választott indexben szereplő részvénysúlyoktól. Mivel a kispapírok ennél jóval kisebb, jellemzően 0,1-0,8 százalékos súlyt képviselnek a BUX indexben, az alapkezelő saját döntésén múlhat, hogy vásárol-e az újonnan bekerülő vállalat részvényeiből.

A BUX indexbe való bekerülés persze nem automatikusan jár egyfajta többlet kereslettel. A papírok igen alacsony likviditása az intézményi szereplőket továbbra is távol tarthatja ezektől a részvényektől, így a BUX indexbe való bekerülés önnmagában nem feltétlenül ad okot a hurráoptimizmusra.

Ezen túl az is előfordulhat, hogy egy részvény hiába teljesít három feltételt, mégsem kerül be a BUX kosarába. A BÉT szabályzata szerint ugyanis a tőzsde vezérigazgatója dönthet úgy, hogy sikeres vizsga ellenére sem ítéli oda az indextagságot az adott vállalatnak. Erre nemrégiben volt is példa, az Opimus az előző két felülvizsgálat során egyaránt teljesítette a bekerüléshez szükséges feltételeket, mégsem lett indextag.

A BÉT döntéshozóin jelenleg nincs nyomás, hogy mindenáron bővítsék a BUX-indexet, mivel a kosárban a minimális előírást kettővel meghaladó komponens szerepel (összesen 14). Emiatt valószínűbbnek tartjuk, hogy a csődbement E-Star átalakításából létrejött Enefi mégsem fog bekerülni az indexbe, hiába teljesíti elméletileg a tagsághoz szükséges kritériumokat.